Én inkább a taktikáról írnék pár sort meg arról, hogy egy versenyen milyen nagy szerepe van a szerencsének is. :-)

A 2012-es Tour de Tisza-tó versenyén nagy szerepet kapott megint a felvezetés közbeni tolakodás, a szél és a befutó. Na meg Kisköre!

            A felvezetésnél megint nem nagyon sikerült előre mennem. Ugyan Bandival közelebb álltunk a rajtvonalhoz, a rajt után inkább vesztettem pozíciókat, mint nyertem. Hasonló az egész a többsávos autóközlekedéshez: ha túl nagy követési távot tartasz, biztos bevágnak eléd, ha túl kicsit, akkor nagyon figyelni kell. Amire észrevettem, hogy az első boly elszakad a mezőnytől, már késő volt. Óriásit kellett volna robbantani, hogy utolérjem, ráadásul rögtön a verseny elején és nem is biztos, hogy sikerült volna. Talán majd jövőre megpróbálom.

            Valamennyire azért sikerült a mezőnyben előrekeveredni és mint később kiderült kb. 20-an megléptünk és megalkottuk a második bolyt. Ez már valószínűleg akkor történt, amikor ráfordultunk a töltésre. A bolyunkat nagyszerű kerékpárosok vezették, (volt egy fekvőbiciklis is valahol elöl), viszont a bolyban a kerékpárosok 2-3-as oszlopban haladtak, senki nem akart lemaradni, így viszont képtelenség volt előrejutni mellettük. Valószínűleg a boly elején is csak pár kerékpáros tudta váltani egymást. Mivel az első boly már lassan eltűnt a szemünk elöl, nem is igazán törtettem előre, muszáj volt beletörődni a helyzetbe. Mi hátul egy idősebb biciklistával láttuk, hogy üldöznek minket és ez a tempó kevés lesz a szökéshez a szembe szélben.

            Itt jön be a szél szerepe. Utólag néztem én is meg, a szél kezdetben délnyugati majd nyugat-délnyugati volt. Ez azt jelentette, hogy a táv első fele viszonylag élénk 25km/h szembe szélben zajlott, és már a verseny közben világossá vált, hogy a második fele és a befutó hátszélben lesz.

            A fordulópont mindenképp Kisköre volt. A város előtt pár kilométerrel utolért minket Bandiék bolya. A verseny után mesélte Bandi, hogy nagy erőket mozgósítottak az üldözésünkhöz. Igencsak bosszantott, hogy a megérkezett bolyból többen is könnyedén elém "furakodtak". Kiskörénél viszont megváltozott a helyzet. Az út kiszélesedett és noha kicsit későn kaptam észbe, mégiscsak észbe kaptam és nagy rohamot indítottam. Jól tettem. A lehetőséget velem együtt többen is meglátták, volt aki nálam is később, volt aki korábban. A Kiskörénél összeállt boly megint szétszakadóban volt. Ezt észre kellett venni! Hirtelen volt hely előzni és most az volt nyeregben, akinek maradt tartaléka. Akit addig felőrölt a szembe szél, most nehéz helyzetbe került. Nem is beszélve arról, hogy a gáton túl jött el a megváltó hátszél is! Több perces „robbantás” következett. Még a gát előtt sikerült sok kerékpárost megelőznöm, aztán felfele a gátra erőből felkaptatni és a híd utáni rossz minőségű út után is csak tapostam, tapostam ezerrel. Már látszódott a roham vége: a fekvőbiciklis és mellette egy versenykerékpáros voltak az élen. Amikor utolértem őket csak akkor derült ki, nem leszünk kevesen, jöttek még azért páran velem, így pár kilcsi után újra összeállt a kb. 20 fős bolyunk. A többiek azonban megint leszakadtak, a hátszélben sikerült meglépni.

            [ Ha Kiskörénél nem ugrok ki, mennyire másként alakult volna a verseny!!! Akkor valószínűleg beleszürkülök egy nagyobb mezőnybe, akik közt megint lehetetlen feladat lett volna előrejutnom, pláne pár kilométerrel a cél előtt. ]

Ráadásul ezek a kerékpárosok már ügyesebben váltották egymást az élen, volt hogy előrébb, volt hogy hátrébb kerültem közöttük. Szerencsétlen módon kb. 8 kilométerrel a cél előtt én is bevállaltam a boly vezetését. A baj az volt, hogy túl sokáig nyomtam egy huzamban elöl. Így egyértelművé vált, hogy nem marad túl sok erőm a befutóra a többiekhez képest. De mondjuk valószínűleg a cél előtti kanyarokat sem tudtam volna olyan ügyesen bevenni, mint a versenytársak. Utólag már nem bánom, hogy vesztettem a végén vagy 15 helyet, mert remek idővel sikerült célba érni egy igazán izgalmas verseny végén. ..és mivel megkerült már a jó taktika, lesz ez még jobb is! :-)